Év végi horgászat-I.

Mivel október vége a sokévi átlagnál enyhébb időt hozott, az év végi horgászatomat is erre az időpontra tettem.
Október utolsó napján nem, kapkodtam,  9 óra körül összepakoltam a feeder botjaimat és elindultam. Akkor még nem tudtam, hogy melyik tóra fogok leülni, úgy gondoltam, majd a pillanat eldönti azt.
Ahogy leérkeztem az 1. számú tóhoz, megláttam a volt általános iskolás osztálytársamat, Attilát és egy pillanatig sem gondolkodtam, leültem mellé. Mint kiderült, ő is év végi horgászaton van, ebben az évben utoljára.
Én szépen, komótosan raktam ki a felszerelésem ,minden darabját, közben váltottunk egy-két szót az idei évről, fogásokról, majd mikor meglátta a feedereket, akkor vált érdeklődővé, mert jövőre szeretné ezt a módszert kipróbálni. Én szívesen válaszoltam a kérdéseire, és közben elkezdtem horgászni.
Két bottal horgásztam, a kisebbik boton csonti csokor volt a csali, a nagyobb boton oldódó pellet epres ízesítésben. A kapásra nem kellet sokat várni,  az oldódó pelletet vette fel egy pontyocska,olyan 15 cm-es.
Erre Attila megjegyezte, hogy már ő is fogott, úgy néz ki nagyon esznek ezek a méreten aluliak.
Ezek után a menetrend nem sokat  változott, bármilyen csali kombinációt tettünk fel, csonti, giliszta, oldódó pellet fűzve, fúrt pellet pelletkarikán, kukorica horogra tűzve, hajszálelőkére és szilikonra fűzve, a menetrend  a következő volt,: kárász, kisponty, kárász, kisponty, kisponty.
Attilának sikerült egy 35 cm-es pontyot akasztania, de utána nála is a fent  említett sor kezdett kialakulni. Elkezdtünk gondolkodni, hogy honnan van ez a rengeteg méreten aluli ponty, a legkézenfekvőbb az volt, hogy sikerült az ívás és az a jövő nemzedéke.
Gondolatmenetünket az egyesület elnöke zavarta meg, érdeklődvén a mai fogásunkra elmondtuk neki hogy rengeteg méreten aluli pontyot fogtunk, de nemigazán tudjuk ennek az okát.
Ő sejtelmes mosollyal közölte, hogy sikerült szereznie 5 mázsa méreten aluli halat amit bele is telepített az 1 számú tóba. Mikor elment, egymásra néztünk Attilával és kirobbant belőlünk a nevetés, nevettünk saját magunkon, a két botcsinálta "halbiológuson".
Eztán összepakoltunk, és a szokásos jókívánságokat elmondva, elbúcsúztunk egymástól.
Útközben felhívtam a páromat, érdeklődvén a másnapi időjárásról, mert az év végi pecát megszerettem volna toldani egy úszós pecával, a jó híreket hallva másnapra tervbe vettem a tényleg utolsó horgászatot...