Ahogy az előző bejegyzésben írtam, mivel november első napjára is viszonylag enyhe időt jósoltak, elhatároztam,hogy még egyszer az évben kimegyek horgászni.
Most az egyesületünk 2. számú tavát választottam, és match bottal próbáltam meg túljárni a keszegek eszén.
Tegnapi napról maradt etetőanyaghoz kevertem egy fél doboznyi búzát, a csali csontkukac volt.
A felszerelésem a szokásos volt 4.20-as matchbot, Nevis orsó, rajta 18-as főzsinór, az előke 10-es zsinór, a horog pedig 10-es, az úszóm pedig egy 4+2 grammos multicolor úszó.
Az alapozó etetés után gyors mélységbeállítás következett, majd útjára indult az első felcsalizott horog, várva, hogy egy hal megtalálja és bekapja.
Ezután jött a türelmes várakozás a kapásra, szét tudtam nézni,hogy még hány embert csalt ki ez a novemberi jó idő a partra, csodálkoztam is mert elég sokan voltunk, persze most is a "trend" a hagyományos etetőkosár+2, 3 darab horog alkotta szereléssel horgászók voltak túlsúlyban, de volt aki a csukákat vette üldözőbe, és elég jó találati aránnyal fogta meg a krokodilpofájúakat.( 3 kapás-2 hal).
Mélázgatásomból én is visszanéztem az úszómra és elég furcsán állt, a harmadik színig kitolta valami és imbolygott, gyorsan felvettem a kontaktot, és pár másodperc múlva a szákban pihent egy tenyeres dévérkeszeg. Horogszabadítás után szabadon engedtem,mert ezen a napon nem ejtettem foglyokat.
A következő kapásra nem kellet sokat várni, körülbelül 1 perc múlva az úszóm szépen elindult a túlpart irányába, gyors bevágás után megvolt a második dévérkeszegem. E két hal után 15 perces csend következett, majd eszembe jutott, hogy kipróbálom azt a módszert,ami nagyon sokszor bevált : kicsit megemelem a csalit és pár centivel oldalra rakom vissza, ez most is bejött, ahogy beállt az úszóm,már tolta is ki a következő dévérkeszeg.
Horogszabadítás közben megérkezett a társadalmi halőr is, először érdeklődött a halmennyiség, a csali, a módszer iránt, majd elkérte az engedélyemet.
Az ellenőrzés után megint csend következett, itt már a fent említett módszer sem segített, így volt idő elgondolkozni, hogy mi is volt a legjobb fogásom, egyértelműen a 6.30 kilogrammos amurom,amit a Kurcán fogta, de jó volt a kurcai keszeghorgászatok is ahol lefinomított szereléssel sikerült fogni a szebbnél szebb dévérkeszegeket, kárászokat.
A múlt felidézésből az úszóm lassú kiemelkedése és ezzel egyidejűleg szép oldalazása ébresztett fel, ismét egy tenyeres dévérkeszeg került horogra.
E hal után elkezdett valami rabolni körülöttem, és véget értek a kapások, hiába váltogattam a mélységet, a csali nagyságát, senki nem jelentkezett. A nap is elbújt a parti fák mögé , kezdett hűvössé válni az idő, így ért végett az 2011. évi utolsó horgászatom.
